Szemléleti megújulás

A fenntartható fejlődéshez vezető út egy szemléleti megújulással kezdődik, melynek lényege a rendszerszemlélet, a rendszerben való gondolkodás. A rendszerszemléletű gondolkodás nélkülözhetetlen annak megértéséhez, hogy a környezet és a fejlődés minden kérdése egy rendszerben létezik, továbbá hogy minden cselekvésünknek környezeti és társadalmi hatásai vannak a jövőre nézve.

A környezeti hatások a környezet állapotváltozásának következményei. Ha ugyanis jelentősen változik a környezet egy vagy több állapotjellemzője (pl. kihalnak fajok, megváltozik az éghajlat, savasodik a környezet) akkor az előbb-utóbb közvetve vagy közvetlenül, de hatást fog gyakorolni az ember egészségére, termelési lehetőségekre, az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokra (pl. az éghajlatváltozás következtében csökken a gabonatermelés hozama a legtöbb tradicionális gabonatermő régióban, a hőhullámok miatt nő a halandóság). A rendszerre irányuló terhelések befolyásolják a rendszer állapotát azáltal, hogy megváltoztatják a rendszer szerkezetét, és ezáltal meghatározhatatlan időtávon működési változásokat hoznak létre. A hőmérséklet, a szén-dioxid koncentráció, a biodiverzitás, az erőforrások mennyisége stb. néhány példa az állapot jellemzőire.

Az ember által a környezetet érő terhelések rendre három félék és egymástól elválaszthatatlanok. Ezek: a természeti erőforrások felhasználása a tér felhasználása, valamint az eközben a környezetbe kerülő kibocsátások.

Erkölcsi megújulás, a helyes értékrend megtalálása

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a fenntartható fejlődés alapfeltétele, hogy az emberek és a társadalom kiegyensúlyozottan ítélje meg az értékeket. A fenntarthatóság és a társadalmi jóllét közé egyenlőségjelet tehetünk.

Értékek

• Jövedelem (pénz)
• Magas életszínvonal (anyagi jólét)
• Élvezetes élet (élmények, kényelem, élvezetek)
• Egészség (testi, lelki, szellemi, érzelmi)
• A környezet jó minősége (egészséges, ép, gazdag, természetes környezet)
• Biztonság (személyes, haza biztonsága, béke)
• A szépség világa (művészetek, kultúra)
• Tudás, műveltség, bölcsesség
• Munka, kiteljesedés a munkában, a munka öröme
• Erényes erkölcsi normák szerinti élet (tisztesség, becsület, mértékletesség, nagylelkűség)
• Önbecsülés, identitástudat
• Autonómia (nagyjából úgy élni, ahogyan szeretek)
• Értelmes, teljes, célba ért élet
• Család, családi kapcsolatok fontossága, család biztonsága
• Igazi barátság, emberi kapcsolatok fontossága
• A másik ember méltóságának tisztelete
• Az élet tisztelete
• Másoknak való segítségnyújtás, gondoskodás, együttműködés
• A környezetről, természetről való gondoskodás
• Igazságosság, egyenlő bánásmód a másik emberrel
• Szolidaritás a rászorulókkal, nélkülözőkkel
• Bizalom a másik emberben
• Bizalom a társadalmi, közéleti intézményekben
• Vallásosság, hit

Bizonyos értékek előtérbe kerülése mindig torzókat szül. A jól-léti fenntartható társadalomban az értékek egyensúlyban vannak a maguk helyi értékén. Vagyis a jólétet és a jól-létet úgy békíthetjük ki, ha az anyagi jólétre való törekvés mellett minden más érték megszerzésére is törekszünk. Az anyagi jólét kielégítése szinte az összes értékkel konfliktusba tud kerülni, megszerzéséért feláldozzuk az egészségünket, szabadidőnket, emberi kapcsolatainkat, a jó környezeti minőséget. Abban a világképben ahol a gazdaság válik céllá, az ember és a természet tisztelete elvész, azok eszközzé, erőforrássá silányulnak. Ez rossz erkölcsi üzenet a társadalom számára, sőt az erkölcs erejének hiányában maga a növekedés is megrekedhet. A máig megélt társadalmi, gazdasági és környezeti válságok mind azt igazolják, hogy ha elhanyagoljuk az egyetemes értékek követését a társadalomban, akkor az anyagi jólét megszerzése is veszélybe kerül, vagyis nem a jólét termeli a jóllétet, hanem az egészséges, értékkövető társadalom a jólétet.

Tudati megújulás – a fenntartható életmód

A fenntartható életmód azt a tudatos életvitelt jelenti, amivel megvalósíthatjuk a fenntarthatóság alapfeltételét, nevezetesen a megújulás mértékén használjuk a környezetünket. Minden egyes embernek más és más a feladata ezen a téren. Ma a világon sokkal többen vannak, akik kevésbe terhelik környezetüket, mint azok, akik jelentősen, az emberiség együttesen mégis másfél bolygónyi erőforrást fogyaszt.

A fenntartható életmód megvalósítása érdekében két feladat áll előttünk. Az egyik a technikai feltételrendszer megteremtése, a másik a helyes tudatosság. Míg a technikai feltételrendszerhez a megfelelő ismeretek, környezetbarát technikák szükségesek, addig a tudatosság területe erkölcsi, etikai megfontolásokkal bővül ki.

Forrás: Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés