Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!
Jelenleg úgy néz ki, hogy bőven kilógunk a takaró alól!
Vagyis, egy fenntarthatatlan világban élünk!
A fenntarthatatlanság probléma oka, hogy mivel a gazdasági növekedéstől várjuk, hogy forrásokat termeljen a társadalmi jólét megvalósulásához, és a gazdasági növekedés által okozott környezeti és társadalmi problémák felszámolásához, ezért elsőbbséget adunk a gazdasági növekedésnek. A gazdaság növekedése érdekében az ember és a természet erőforrássá, eszközzé silányul a fejlesztéspolitika gyakorlatában.
Jól-létünk összetevői (pillérei): környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság.
A gazdaságot a társadalom működteti, az nem független a társadalom szemléletétől, értékrendjétől, szándékától. A társadalom a létéhez szükséges természeti erőforrásokat és ökológiai szolgáltatásokat a környezetéből veszi el, és ezek mindenkor behatárolják a társadalom lehetőségeit.
A három pillér közötti helyes viszony, ha a társadalom jól-létét tartjuk célnak. A jól-lét megvalósulásának a gazdaság eszköze, a környezet pedig feltétele, amely azt jelenti, hogy adott tudományos és technikai színvonalon nem haladhatjuk meg környezetünk eltartó képességét. A gazdasági növekedést abszolút mértékben el kell választani a környezeti terhelések növekedésétől.
Az emberiség együttesen használja bolygónk javait, így globális mértékben lenne szükség arra, hogy betartsuk a korlátokat, elosszuk az azon belüli lehetőségeket.
Forrás: Gyulai Iván, A fenntartható fejlődés