Amikor áttértünk a fosszilis tüzelőanyagok használatára ördögi körbe kerültünk. Egyre jobban függünk ezeknek az energiahordozóknak a kitermelésétől. És ez a tendencia vezetett ahhoz a világ szintű válsághoz, melyeket általában klímaváltozásnak vagy globális felmelegedésnek nevezünk.

A kulcs az energia. Nagy mennyiségű olcsó és tiszta energiával rengeteg probléma oldható meg, nélküle viszont nem megyünk sokra.

Az elmúlt években a megújuló energiaforrások kapcsán komoly harc folyt azért, hogy a szén, a kőolaj, a földgáz és az atomenergia mellett nagyobb helyet kaphassanak a világ energia-összetételében.

A klímaváltozás következményei arra kényszeríti az embereket, hogy másként tekintsenek az általuk használt energiafajtákra. Egyre többen figyelnek oda tudatosan az energiafelhasználásukra, egyre több közösség válik energetikailag önellátóbbá, és csökkenti a környezetre kifejtett káros hatásait.

Melyek a megújuló energiaforrások és hogyan lehet őket hasznosítani?

A NAP: A napból nyert energiának 3 alapvető felhasználási módja van:

• passzív: megfelelő építészeti technikával a napsugárzás fűtésre használható. Ez az eljárás az energia-megtakarításhoz is nagyban hozzájárul
• napkollektorok és egyéb napenergiát hasznosító rendszerek: megfelelő erősségű napsugárzás tükrök használatával koncentrálható, segítségével hő/gőz termelhető, ami villamos energiát előállító turbinákat működtet.
• villamos energia fotovoltaikus cellákból azaz napelemekből: a napsugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja többnyire szilíciumból készült félvezetők segítségével.

A BIOMASSZA: A növényi illetve állati hulladékok, biogáz, vagy növényi alapú üzemanyagok elégetéséből előállított energia önmagában nem számít megújulónak. Ha felhasználásuk során nem vagyunk tekintettel az erdők és földek megújuló-képességének határaira, a biomassza komoly környezeti károkat okozhat. Az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása is a felhasználás módjától függ.

A SZÉL: Szélturbinákat főként part menti területeken és Európa északi, észak-nyugati alacsonyan fekvő területein használnak villamos energia előállítására.

A VÍZ: Kis és nagy vízerőműveken keresztül a vízmennyiség kihasználásával nyert villamos energia. Tengerparttal rendelkező országokban zajlik a hullámzás energiáját használó rendszerek tesztelése.

A GEOTERMIKUS ENERGIA: Előállításához a föld mélyére fúrva meleg vizet hoznak a felszínre. Hőmérsékletétől függően az energiát fűtésre vagy villamos energia előállítására használják.

A megújuló energiaforrásokat körülvevő tévhitek

• A megújuló energiaforrások önmagukban nem képesek kielégíteni a globális energiafogyasztást: Az EU évente 5700 TWh villamos energia előállítását tudja biztosítani megújulókból. Ez mintegy 950 atomerőmű energiatermelésével egyenértékű, és könnyedén fedezhetné az EU jelenlegi, kb. 4000 TWh-os energiafogyasztását. Azonban a helyes megközelítés nem az, ha a jelenlegi fogyasztás fedezéséhez próbálunk energiaforrásokat felkutatni, hanem sokkal inkább energia megtakarításra és hatékonyabb energiafelhasználásra kellene törekednünk.
• A megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanok, mivel időjárásfüggők: Minden energiaforrásnak vannak korlátai. A nap- és a szélenergia az időjárástól függ, a vízenergia előállításához pl. megfelelő sodrású folyó szükséges, míg a biomasszából előállított energia folyamatos üzemanyag ellátást igényel –a szénhez, kőolajhoz, gázhoz vagy uránhoz hasonlóan. Azonban a megújuló energiaforrások kiaknázása nem csak egy adott helyen koncentrált nagy mennyiségű energiatermeléssel valósulhat meg, mint a fosszilis tüzelőanyagok vagy atomerőművek esetében.
• Egy szénerőmű nem helyettesíthető nap vagy szélerőművel: Ha adott területi igényekhez kell igazodni, a megújuló energiaforrások vagy azok kombinációja jelenti a legjobb megoldást. A modern technológia segítségével könnyedén helyettesíthetünk egy nagy erőművet egy több kisebb erőmű alkotta hálózattal, és ez segíthet kiegyensúlyozni az időjárás vagy a napszakok okozta ingadozásokat. Ez a fajta energiatermelési módszer eltér a megszokottól, és szemléletváltást igényel az energiafelhasználásunkat illetően.
• A megújuló energia drága és anyagi támogatásra szorul: Az egyik legsúlyosabb, a megújuló energiaforrások befeketítését szolgáló tévhit, hogy méltánytalanul sok állami támogatásban részesülnek. Bár a megújulók kapnak támogatást, nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy e támogatások mértéke még mindig jelentéktelennek mondható a fosszilis tüzelőanyagokra és az atomenergiára fordított összegekhez képest. 2009-ben a fosszilis tüzelőanyagokra fordított állami támogatások összege 274 milliárd eurót tett ki. Az EU tagállamai átlagosan 548 eurót fordítanak minden egyes európai állampolgár energiaellátásának támogatására – amely összeg nem kerül bele az energiaszámlába, ráadásul az atomenergia támogatását még nem is tartalmazza.

Ennél lehet többet tenni a környezetünkért. Ennek egyik legelőremutatóbb módja a karbonsemlegesítés. A karbonsemlegesítés alkalmas arra, hogy vállalkozásunkat – pl. a honlap üzemeltetésével járó károsanyag-kibocsátást – megváltsuk olyan zöldenergia-források fejlesztésének finanszírozásával, amelyek úgy állítanak elő energiát, hogy közben nem szennyezik környezetünket. Az ICC védjegy tanúsítja, hogy ezt – a nemzetközi szabványokban megfogalmazott – folyamatot végrehajtottuk.